“Persze a macskatest is öregszik, bár ritkán ér meg élemedett kort. Talán csak azok a cicák élnek sokáig, akiket nagyon szeretnek.”
Lángh Júlia: Macskák és férfiak
Itt olvashatsz többet a regényről: https://moly.hu/konyvek/langh-julia-macskak-es-ferfiak 
A héten elém került két régebbi, de egyébként nagyon tanulságos cikk, amiről úgy gondoltam, nem árt megosztanom. Ha csak egy ember elgondolkodik rajta, már jobbá tehetem a jövendőbeli családjának életminőségét több generációra. 🙂
“Nem segít a helyzeten az sem, hogy a szűkebb környezet, beleértve a származási családot és különösen a férfimintát adó nagypapákat, jellemzően nem támogatja, hanem legjobb esetben elviseli, épphogy tolerálja a szerintük papucs újdonsült apát. És ez a kedvezőbb eset, mert néha egyenesen szankcionálják, ellehetetlenítik a korábbi minták elengedésére, új működések kialakítására irányuló törekvéseket, lévén ez egyenlő saját identitásuk megkérdőjelezésével. Kevesen szeretnek ránézni saját életükre egy olyan szemüveggel, amelyik megtöri a korábbi, jól bevált, önigazolós prizmát, és megmutatja, hogy lehetett volna másként is.
A lesajnáló-kigúnyoló attitűddel párhuzamosan létezik egy másik, ugyanolyan eltúlzott társadalmi reakció a gyes-apukákra, mégpedig a „nahát, micsoda fantasztikus apa, hogy tud pelenkát cserélni!”- típusú, már-már megtapsolós égbemenesztés, mintha egy férfi számára alig megugorható kihívást jelentene két ragasztócsík felhelyezése. … (Bővebben)“
“Teljesen függetlenül attól, hogy pontosan mikor olvasod, ez az állítás mindenképp aktuális lesz: egy híres férfit nemrég megvádoltak azzal, hogy szexuális jellegű cselekményeket hajtott végre egy (vagy több) nővel az(ok) beleegyezése nélkül. Amikor ezt írtam, akkor épp egy politikus „markolászós” botránya volt terítéken – legközelebb majd valami egyéb hatalmasságnak a saját férfiasságáról készített fényképei lesznek, amiket egy fiatal gyakornoknak küldött, vagy épp egy színésznő fényképei, amiket hackerek szereztek meg és dobtak be a köztudatba, vagy netalán egy híres sportolót fog perbe egy nő, miután a rendőrségen semmire nem ment a feljelentésével. Mi több, fogadni mernék, hogy nincs e sorok olvasói között egyetlen egy olyan nő sem, aki maga még ne szenvedett volna el soha semmi ilyesmit. Nos, ennek kapcsán van egy érdekes tudnivaló: születésem óta azt tanultam, hogy ez a fajta viselkedés pontosan az, amit a nők akarnak. Mi több, a mai napig ezt tanítjuk fiainknak, mégpedig a következő tanterv mentén … (Bővebben) “
Bár gyors agysejt-pusztuláshoz 🙂 és instant jókedvhez vezet, de muszáj megosztanom veletek egy koktél receptjét, annyira finomat ittam a minap. A passiógyümölcsös-vaníliás íz azonban itatja magát, úgyhogy ne csodálkozz, ha 4-5 italka után a koktél eredeti nevéhez hűen próbálsz viselkedni. 😛 🙈
Viccet félretéve, isteni!
A gasztrotrend oldal mértékegység-kisokosa szerint az 1 shot (magyarul: kupica, korty) = 4,5 cl, úgyhogy ennek megfelelően értelmezd a receptet. 🙂
Íme a hozzávalók:
Az összekutymászolás számomra értelemszerű: bele mindent, kutyul-kutyul. De aki a recept szerint akar eljárni, itt olvassa el angolul.
Elő-Valentinozás alkalmából akartuk megnézni a Jackie-t múlt hét vasárnap a moziban. Érdemes volt megnézni, de nem ez volt a legromantikusabb esténk: mintha igazi temetésről jöttünk volna haza. Zsepit vigyetek!
Olvastam pár kritikát is róla, de nem értek egyet a fanyalgókkal. Nagyon szép film!
Ahogy látom az utóbbi filmeknél, most az a trendi, ha a film első órája egy érthetetlen katyvasz, majd az utolsó fél-egy órában áll össze a történet. A Jackie esetében is alig van sztori, inkább olyan életszagú: megöltek egy nagy embert és hatalmas a fejetlenség. Mi ott ülünk a szobában, a repülőn a többiekkel és azt sem tudjuk, mi van és mi lesz most. A feleség pedig csak kóvályog egyik színből a másikba.
Érdekesnek tartom még kiemelni, hogy a film végig olyan közelről van felvéve, hogy az az érzésem, Amerikában másként értelmezik a személyes teret. Persze gondolom nem, ezzel is csak a bensőségesség érzését próbálják vizuális eszközökkel elérni. Nálam kicsit visszás volt ez: nem szeretem, ha 50 cm-nél közelebb jönnek hozzám az emberek és közvetlenül az arcomba beszélnek. Hihetetlen, hogy Jackie és a pap 10 centire egymás arcától beszélnek, szemtől szembe.
A többit elmondták más nagyokosok a filmről:
Natalie Portman úgy nyeri az Oscart, mint a huzat – Jackie-kritika
“Úrilány nem veszi észre, ha észreveszi, hogy észrevették.”
Lángh Júlia: Macskák és férfiak
A minap antikváriumban jártam és időm is volt szétnézni. Szégyen, de alig olvastam még magyar írónőktől, így pl. Szabó Magda könyveit sem olvastam soha. Pótolok.
epresszonjalili.wordpress.com 